|
|
Online vendégek: 1
Online tagok: 0
Regisztráltak: 36
Legújabb tag: cocom55
|
|
|
|
|
A mai kor állatainak, – kutyáinak, – viselkedésével foglalkozó tudományoknak két csoportja van:
• etológia:amelyik az állatoknak a természetes életterükben tanúsított természetes viselkedését kutatja, illetve ezeknek az eredményeit használja
• állatpszichológia: amelyik az állatoknak laboratóriumi körülmények között végzett kisérletekkel különböző pszichikai reakciót, magatartást határoz meg, választ keresve ezekkel egy-egy állatfaj viselkedésének kialakulására, megváltozására
A múlt évszázad ‘70-es éveitől közismert tény, hogy – különösen a társállatokként tartotta állatfajok esetében, – az ember és állat viszonyában jelentkező problémákat csak akkor lehet igazán eredményesen megoldani, ha az etológiai ismeretek mellett az állatpszichológiai ismeretek is felhasználásra kerülnek.
Nevelési hibák, környezeti ártalmak, tenyésztési hibák, nem a fajnak megfelelő tartási körülmények és megemelkedett stressz hatások miatt egyre több kutya él kiegyensúlyozatlan lényként. Ez az állapot általában különféle viselkedészavarokban, problémás viselkedésekben, állatpszichikai betegségekben mutatkozik meg.
A legnagyobb számban társállatént tartott kutyák esetében a pszichikai okokra visszavezethető viselkedési problémák és zavarok száma és súllyossága évről-évre emelkedik, az ezzel járó stressz és konfliktusok száma ezzel egyenes arányban szintén. Többek között erre az okra vezethető vissza, hogy az állatmenhelyek világszerte tele vannak kutyákkal, amelyeknek a viselkedése meghaladta az emberek tűrőképességeit vagy nem feleltek meg az emberek által támasztott elvárásoknak.
A kutyák pszichikai terápiája során egy szakembernek – a KUTYApszichológusnak, – a közvetítő feladatot kell ellátnia a sok esetben reményét vesztett ember és a problémát jelentő állat között. Megpróbálni semleges szemlélő és tanácsadó maradni és ezzel hozzásegíteni mind a két oldalt egy harmónikusabb együttéléshez.
A végső cél, elősegíteni egy új szintre emelni az ember és kutyája közötti kommunikációt, amely gyakorta egy kölcsönös meg nem értés szintjén van.
Ehhez természetesen ismerni és használni kell a legfrissebb tudományos ismereteket, tréning és terápia módszereket, amelyeket minden esetben optimálisan az adott környezetre és az ember/kutya párosra kell szabni.
A Németországi IBW intézetben elvégzett tanulmányaim és a különböző szakmai továbbképzéseken, kurzusokon való résztvételeimet követően az állat-terapeuta és kutya-tréner tevékenységem középpontjába a kutyák pszichikai problémáinak megoldását helyeztem.
|
|
|
|
|
#1 |
- November 07 2010 16:18:22
|
|
|
|
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
|
|
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
|
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
|
|
|
Egy kutyus ügyében fordulok Önökhöz! Mi sétáltattuk a kutyust évekig de sajnos elhunyt a gazdája és most a kutyát elvitték. A gazdi szerződést kötött egy emberrel, hogyha ő meghal az övé lehet a lakás. Megszereztük a telefonszámát, felhívtuk de nem volt hajlandó elárulni hogy hova vitte a kutyát. Pedig mi csak megszeretnénk látogatni, hogy jó helyen van-e minden rendben van-e vele! Nagyon aggódunk a kutyusért nehogy rossz helyre vagy menhelyre kerüljön! Azt mondta sz illető és ebben kérném a segítségét, hogy most azért nem mondja meg hogy hol van a kutyus hogy ne zaklassuk fel és hogy szokja az új gazdáit. Ön szerint ha meglátogatnánk felzaklatnánk vele vagy rossz lenne neki? Mert csak azt tesszük ami a kutyus érdekét szolgálja, nem szeretnénk ha baja lenne de sajnos nem is vagyok meggyőződve róla, hogy jó helyen van-e. Lehet, hogy már nem is él Vagy ha még él félek, hogy 2 hét múlva késő lesz mert lehet, hogy szegény belehal a gazdi hiányába és ő is utánamegy. Sajnos hallottam már ilyet. Mondjuk régebben is töltött heteket más embereknél mikor a gazdija kórházban volt, de gondolom egy kutya megérzi ha már a gazdija nem él Nagyon sajnálom mert egy nagyon különleges kutya. Sokkal jobban szereti az embereket mint az állatokat, nagyon ragaszkodik az emberhez. Minket nagyon szeretett és mi is őt.
Csak addig nem tudunk megnyugodni amíg nem tudjuk, hogy jó helyen van-e. Mikor legutóbb a gazdija kórházban volt elég szomorú volt a kutyika és kicsit sovány is és aggódunk, hogy most megtudta-e szokni az új környezetet idegen embereket. Hisz 10 évig a gazdival volt, ez biztos nehéz lehet neki és azért is gondoltuk, hogy meglátogatnánk, biztos örülne nekünk, mert minket is nagyon szeretett és mi is Őt! Az illető viszont azt mondta hogy még hadd szokja az új helyet ne kavarjuk fel azzal hogy most odamegyünk. De ez nekem csak olyan időhúzásnak tűnik. Mikor sétáltattuk akkor is pl. hetente megjelentünk náluk vagy mikor hívott a gazdi és a kutyus tudta, hogy csak látogatni megyünk. Azt tervezzük, hogy az új helyén is meglátogatnánk néha ha beleegyeznek az új gazdái. Kérném a véleményét, hogy rosszat okozna-e a kutyusnak ha meglátogatnánk.
Köszönettel: V. Zsuzsa